Hogyan változik az ingatlanszabályozás 2018-ban?

A lakáshitel kamatok sohasem voltak még olyan alacsonyak, mint napjainkban, így sokan vásárolnak ingatlant. A legtöbben első otthonukat vásárolják, néhányan pedig második, harmadik ingatlanjukat veszik befektetési céllal. A befektetők kedvét a magas ingatlanárak sem szegik, amelyek nagyon magasak lettek napjainkra. A legnagyobb áremelkedés Budapesten és vonzáskörzetében, illetve a nagyobb városokban figyelhető meg. A 2018-as év némi változást hozott az ingatlanszabályozásban, ezek közül most elolvashatja a legfontosabbakat. https://hitelmax.hu/ket-ev-alatt-ketszeresere-nottek-a-lakasok-arai?utm_source=LZuuTJ&utm_campaign=BLOG EHO kötelezettség A 14% EHO-t a kifizetőnek akkor kell levonnia, ha a magánszemély úgy nyilatkozik, hogy az adóévben:

• az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme eléri az 1 millió forintot, és
• az összes jövedelme után megfizetett egészségbiztosítási (természetbeni és pénzbeli), egészségügyi szolgáltatási járulék és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás együttes összege a 450 ezer forintot nem érte, várhatóan nem éri el

A fenti adókötelezettségek természetesen akkor is fennállnak, ha a magánszemély nem vállalkozásnak adja bérbe az ingatlanját, ám ebben az esetben az SZJA- és EHO-előlegeket saját magának kell negyedévente (a negyedévet követő hónap 12. napjáig) megfizetnie az adóhivatal felé, majd éves bevallásában kell rendeznie a tényleges adókötelezettséget. Az EHO eltörlése elsősorban a budapesti lakáskiadókat érinti, mert általában ezeknél lépi át az éves jövedelem az 1 millió forintot. Ezzel a lakáskiadás utáni terhelés lényegében az eddigi felére csökken, mivel csak 15% SZJA-t kell fizetni. A bérleti díjak nem fognak csökkenni ettől a kedvezménytől. Ennek oka, hogy sok lakástulajdonos eddig sem fizetett meg minden közterhet a lakáskiadásból származó jövedelme után, így ez nem sok bérbeadó számára kedvező. Inkább azt lehet várni a szabályváltozástól, hogy több bérbeadó fogja legálisan, a tényleges bérleti díj bejelentésével kiadni ingatlanját, amiből több adóbevétel származhat. https://hitelmax.hu/2018-tol-megszunik-a-14-szazalekos-eho-kotelezettseg-ingatlan-berbeadasa-eseten?utm_source=LZuuTJ&utm_campaign=BLOG Lakáshotelek A lakáshotelesek az eddigi egy helyett, három kiadandó ingatlan után választhatják a tételes átalányadózást, ami évente 38 400 forint minden egyes lakás után. Lakhatási támogatás A mobilitási célú lakhatási adókedvezménnyel, az albérlet-támogatással 5 éven keresztül élhet a munkáltató azon munkavállalói esetében, akiknek a lakóhelye legalább 60 kilométerre van a munkahelytől, vagy tömegközlekedési eszközzel oda-vissza legalább három órára a munkahelytől. Idén az albérlet-támogatás a határozott idejű foglalkoztatottnak is jár, valamint munkaerő-kölcsönzésnél a kölcsönbe-vevő vállalkozás is adómentesen nyújthatja az éppen nála dolgozó munkavállalónak. Továbbra is adómentes a munkavállalók elhelyezése azokban a munkásszállásokban, ahol egy lakóhelyiségben csak egy munkavállalót helyeznek el (2016-ban legalább 2 embert kellett elhelyezni az adómentességhez ugyanabban a szobában). Mindezek mellett a lakhatási támogatás adómentes összegével, valamint a munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére fordított kiadásokkal a cég még a társasági adóalapját is csökkenti. A kedvezménynek egyetlen korlátja van csak: az adózás előtti nyereség összeghatára, azt ugyanis nem haladhatja meg. Emelkedik a munkáltató által adható adómentes lakhatási támogatás, mely az albérletben élő alkalmazottakat érintheti. 2018-tól a minimálbér 60%-át kapják. A minimálbér és a limit is nőtt, így az adómentesen adható havi támogatás összeges közel 83 ezer forintra emelkedett januártól. A lakhatás költségeinek csökkentése a legtöbb albérletben élő munkavállalónak vonzó. A szabályok egyszerűsítése, illetve a maximálisan adható támogatás növelése a munkaerőhiánnyal küszködő vállalkozásokat is segíti. Illetékkedvezmény Az illetékkedvezményre vonatkozó törvénymódosítás a lakáseladók és -vásárlók számára jelenthet könnyítést. Lényege, hogy 3 évük lesz a vevőknek arra, hogy a korábban eladott lakásuk forgalmi értékével csökkentsék az új ingatlan megszerzéséhez kötődő illetékalapot. A szabályváltozás elsősorban azokat a lakásvásárlókat érinti, akik 2015-ben vagy 2016-ban adtak el a lakóingatlant, és azóta nem vettek másikat. Így a vevők a három éven belül eladott lakás forgalmi értékének 4%-ával is csökkenhetik a fizetendő illeték összegét, ami számukra akár milliós megtakarítást is jelenthet.